top of page
  • paxpacisdr

ISTEN HAJDÚ DALNOKA, DR. ÖTVÖS LÁSZLÓ MÁR A MENNYEI KARBAN ÉNEKEL




ISTEN HAJDÚ DALNOKA, DR. ÖTVÖS LÁSZLÓ MÁR A MENNYEI KARBAN ÉNEKEL


DR. ÖTVÖS LÁSZLÓ (1930-2023), AZ IGE, A SZÉP SZÓ, A SZÓSZÉK, A BIBLIÁK SZERELMESE EMLÉKÉRE


Írta Dr. Békefy Lajos





ÖNMAGÁN TÚLRÓL HOZOTT FÉNNYEL – ISTEN-SZERELEMBEN


„Titok sugárzott/tekintetéből,/míg itt járt közöttünk…/Lehunyta mindkét/megfáradt szemét,/s csodára ébredtünk…” – írta a 93 éves korában e földi tereket mennyeiekre cserélő dr. Ötvös László 2011-ben János temetése c. versében. Magáról is írta? Akarva-akaratlan igen. Miközben olvasom a gyászjelentést, kezembe veszem versesköteteit. Kirakom íróasztalomra a sok ezer oldalnyi hasonmás bibliakiadásokat, nemzeti nyelvet formáló lelki és irodalmi kincseket, amelyek értékmentő, értéktudatosító bibliaszerelmének maradandó, valóban kincses örökségét hordozzák. Keresem titoksugárzó lénye rejtélyét. A csodára ébredés magyarázatát, hogy elmenetelével nem a nagy hiány feketéllik föl bennünk, hanem a fény árad szét, amiből élt, s amit átengedett magán. Az agapéból, az Isten ember szeretetéből (János 3,16 és Róma 8,28). Az anyaméhtől, a hajdúnánási családi háztól fogva ráragyogó mennyei fényt látom Ötvös Lászlóban átváltozni az ember hálás viszont-szeretetévé. Isten szerelemmé. Agapéban tisztult hálával formálva egész személyiségét egy életen át. Csodára ébredek magam is, mert felismerem: a szeméből, a lényéből áradó hit és derűs humor, a huncutság és a rendkívül tapintatos tisztelet, az odafigyelés ebből az istenszerelemből pulzált és sugárzott rá másokra. Meg az az alázatosan csodálkozó gyermeki kíváncsiság is (Máté 18,3), ami Isten-látóvá tette őt. Soraimmal a költőre, a prédikátorra és a bibliakutató, bibliagondozó eszmetársra, generációs példaadóra emlékezem. Aki valahányszor csak találkoztunk, akár az MRE Doktorok Kollégiuma Irodalmi és Nyelvi szekciójában, ahová a magyar szó, az Igéből beszéddé formált anyanyelv szeretete vitt minket, majd utódaként az elnöki tisztben, a közös munka műhelytitkaiba avatva, minden alkalommal pajkos, csipkelődő mosollyal mondta: Köszöntelek, az egészen kun, majdnem hajdú alkotótársat…




Irodalmi szekciónk néhány tagja, 2011., Budapest, balról a második dr. Ötvös László



A HÁLA POÉZISE


A Népi Írók Baráti Köre, vagy Madár János, a válogatott versek kötet (2012) elején valami közöst jegyzett le. Ezt a felvidéki Koncsol László szekciónk költővendégeként is többször megjegyezte. Dr. Szathmáry Sándor professzor volt újlétai lelkészelődje, s kötetei egy részének, valamint a nagy hasonmás bibliakiadásokat kiadó Nemzetközi Theológiai Könyv sorozat hazai gondozójának az Újlétai bibliás krónika (2013) c. kötet ajánlásában is kitapintható belső erőművének ön- és másokat gyógyító sugárforrása: a hála. Amikor 2010. novemberében a Ráday Kollégiumban köszönthettük a 80 éves Ötvös Lászlót az MRE Doktorok Kollégiuma Irodalmi Szekciója és a Népi Írók Baráti Köre nevében, nekem jutott az a tisztesség, hogy miniesszében elemezhettem pap-költői munkásságát. Avatottabb méltatóival szó szerint egyezve mondtuk ki közösen a felfedezett belső cantus firmust, lelki fő szólamot: Hála. Hála a hitért, Bocskai hajdú örökségéért, nagyanyjáért, édesanyjáért, feleségéért, családjáért, házáért, a gyermekkor Tedej-pusztai emlékeiért, egyházáért, hazájáért, a Krisztus-méretű mindenségért. Hála, mert minden napjának kristálytengelye lett a kereszt és Krisztusa az oltalom: „Pajzsod védelmez, szerettél./Észrevétlen elrejtettél!/Előttem jártál az úton./Így követlek minden napon…” (Születésnap és verslánc). 2006-os kötetének sem véletlenül lett ez a címe: A hála illata. Hála, mert „Kilencszer kaptam/Életet ajándékba,/Mint Báruk maga” (Veszedelmeknél több ajándék). Hálára hajló lelkülettel ír, alkot, prédikál, tervez, gondoz hasonmás Bibliákat. A „szivárványfényű kegyelem” Lélek-pajzsa alatt (Ima Isten uralmáért). Költői pantheonjában megelevenednek a nagy szellemek: Kölcsey, Petőfi, Arany, Móricz, József Attila, Ady, Tóth Árpád, Mécs László, Kós Károly, Anatole France, Illyés, Tamási Áron, Weöres Sándor, Nagy László, Pilinszky János, Csanádi Imre... A mindent értékké transzponáló, a rosszat is jóra fordító hála-egzegézis, életszemlélet és sorsmagyarázat szellemisége teszi igazzá az Alaphang-ban megfogalmazottakat: „Ha azért ütnek arcul,/mert tanítványod lettem,/jöjj, segíts elhordoznom/ezt a boldog keresztem”. Az idézett sorokat is hordozó, 2014-ben megjelent Bibliás versek és verses imák c. kötetben Németh Lászlótól hoz alkotói pályatitkot feltáró mondatokat. Károli Gáspár bibliafordítónkra történik bennük utalás: „Te nem voltál költő, és sokak szerint nyelvész sem voltál: a Bibliád mégis többet ér, mint a fölényes virtuózoké, te hívő és dadogó vagy. Van az alkotásnak egy magasabb hitele… az az erőfeszítés, amely a művet létrehozta”. Ezt magáénak érezve, teszi hozzá Ötvös László: „Meg kell vallanom, hogy a poétai munkám az idézett alkotó módszer ítélete, ihletése alatt rejtőzködik”. Íme, az alázat és a hála confessiója, hitvallása, ami több, mint ötven köteten át a szavak jó illattételével lengenek bele az olvasók lelkébe.


PRÉDIKÁTORI SZOLGÁLAT AZ IGE ÁTÜLTETÉSÉÉRT



Ref. templom, Újléta



A szószék nem az emberek felettiség helye, hanem a mélyre tekintés kivételes magaslese. A prédikátor állandó fordítói munkában van. Isten üzenetét emberi szóra, életre, életmódra fordítja le. Ötvös Lászlót jótékony kölcsönösségben jellemzi ez a folyamat. Szathmáry Sándor emlékeztet arra, hogy „soha ne menjünk el áhítat és főhajtás nélkül egy közösség élete mellett, mert a történelemben ott van elrejtve a történelem Ura. A szolgálati helyeken, gyülekezetekben sok-sok jótéteménye van Istennek, de ezt ki kellett bontani és fel kellett tárni. Ezt végezte el hallatlan odaadással és gondossággal” minden kirendelt helyén: Hajdúnánás, Ibrány, Újléta, Hajdúbagos, Miskolc, Kunmadaras református atyjafiai között. Prédikátorként és vallástanárként, mindenben odaadó és értő segítőtársával, Reszegi Erzsébet Katalinnal, 66 év közös úton. És közben művelte a tudós prédikátorok szent kedvtelését, az istenes tudományt. 1978-ban teológiai PH.D. fokozatot szerezve Debrecenben. A vallási néprajz ugyanúgy épült munkásságából, mint a helytörténetírás és az egyháztörténelem. Berekfürdőn bibliaiskolát hirdetett meg és vezetett. A kunok keresztyénsége és a kun Miatyánk, a Kun rege és a Biblia vizsgálata és publikálása is belefért a sűrű lelkészi mindennapokba. Honismeretekkel gazdagította Kunmadaras, Nagykunság, Tiszaigar, Újléta lakóit. Szellemi portréi között szerepel füzete, könyve, tanulmánya Kiss Tamás Bibliájáról, Kiss Ferenc rektorról, a tiszafüredi református szeretetotthon alapítójáról, Czine Mihály népközeliségéről, Szász Imre életművéről, Simándy Pálról, Balogh Ferencről, Pákozdy László Márton bibliafordító munkásságáról. Mi mindenre futotta a szivárványfényű kegyelem és az istenszerelem túlerejéből!


NEMZETI MÉRETŰ ÉRTÉKMENTÉS – HASONMÁS BIBLIAKIADÁSOK




Elképesztő az a szent és tiszta, mindhalálig tartó fehérizzású szenvedély, ami Ötvös László bibliaszeretetét tettekre változtatta. 2020-at írtunk. Megcsörrent a mobilom. – „Ötvös László vagyok. Nagytiszteletű Uram, örömmel jelentem, megjelent Heltai Gáspár kolozsvári Bibliájának hasonmás kiadása három kötetben. Holnap Budapestre megyek, elvinném Neked”. Nem tudtam lebeszélni. Másnap a Ráday-portán volt a csaknem 4700 oldalnyi fantasztikus hasonmás kiadás. Olyat teljesített a hasonmás magyar nyelvű bibliafordítások kiadásával, amit csak eszmei mértékkel lehet mérni – itt az érték a mérték. Magyar, nemzeti szellemi közkincsmentés, közkincsvédelem ez. Biblia-védelem valósult meg munkássága nyomán. A Nemzetközi Theológiai Könyv köteteiként, felesége és Tünde lánya, Csaba fia családi összefogásával, tervezéssel és a nagy munkák elvégzéséhez imádságos, meg szellemi és fizikai erőkéréssel, erőkölcsönzéssel. Magyar irodalomteremtő, protestantizmus formáló drága Bibliák lélekerődítménnyé emelésével a digitális korban. Sokszoros nyelvi és szellemi évgyűrűk megteremtésével nemzetünk, hazánk, s Európa keresztyénsége köré – élő apologetikaként. Felsorolni is nehéz: A Hanaui Biblia, az Oppenheimi Biblia, Komáromi Csipkés György Bibliája, Méliusz Juhász Péter Jób könyve, Sámuel és a Királyok könyve fordításai, a Jelenések könyve magyarázata, a Kasseli Biblia, mindkettő a reformáció 500. évfordulójára, 2017-re. Heltai és munkatársai kolozsvári bibliafordítása. Az évfordulós kiadványok Tőkés László EP-képviselő, püspök előszavával jelentek meg.



Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke átveszi Tőkés Lászlótól a Váradi Biblia fakszimile kiadásának példányát a Brüsszelben rendezett Nemzetközi Bibliakiállításon és konferencián


Emlékszem, mekkora örömmel, könnyekig meghatódva mesélte az Irodalmi Szekcióban, hogy Brüsszelben Tőkés püspök úr támogatásával, majd Erdélyben is Biblia bemutató volt. Ebből az alkalomból írta Temesvár prédikátor-bajnoka: „A Biblia Éve (2008) alkalmából, Ötvös László bibliatudós jóvoltából a Szent Jób Könyve Melius Juhász Péter általi fordításának (1565) fakszimile kiadása jelent meg Debrecenben, a Nemzetközi Theológiai Könyv sorozatban, melyet jeles újdonságként azon évben megrendezett brüsszeli nemzetközi Biblia kiállításunkon, az EU Parlamentben is bemutattunk”. Ötvös Lászlónak a Kasseli Bibliához írt szavai máig érvényesek: „Isten megajándékozta Európát és az emberiséget a reformáció kincseivel: az egyéni igaz hittel, a nemzeti bűnbánattal és nyelvvel, kulturális és gazdasági erővel, megújult tudománnyal. Alap mindezek számára a Biblia”. A kolozsvári csoda Bibliához, a Heltai féle kiadáshoz ennyit jegyzett: „A szerkesztőnek az a vágya, imája, hogy Isten az Ő Lelkével ihlesse a bibliakiadás munkáját és a bibliaolvasó híveket”. Véleménye szerint a sokféle magyar bibliafordítás méltán számít világhírű magyar szellemi kincsnek. Ötvös László hálaszava ezért a miénk is: „Hálát adhatunk Istennek, hogy több bibliafordítással ajándékozta meg magyar népét. Magasztaljuk Istent jótéteményéért”.


Nem csak gyászra, elmúlásra, temetésre, hanem ezzel egyidejűleg csodára is ébredünk ezekben a napokban. Hiszen a bibliás dr. Ötvös László Ph.D. tiszteletes és tudós prédikátor, poéta és bibliakutató úgy ment el, hogy itt marad velünk…


Mindenért, amit őbenne kaptunk, legyen áldott a szivárványfényű

kegyelem, fényadó Istenünk!


Két éve a debreceni Déryné Kulturális Központban




7 views0 comments
bottom of page