top of page
  • paxpacisdr

KERESZTYÉNÜLDÖZÉS: ÉRVEK KÁOSZA A BUNDESTAGBAN




KERESZTYÉNÜLDÖZÉS: ÉRVEK KÁOSZA A BUNDESTAGBAN

MEGBUKOTT A „NEMZETKÖZI NAP A KERESZTYÉNÜLDÖZÉS ELLEN” BEVEZETÉSÉT CÉLZÓ POLITIKAI JAVASLAT


Igen, ha keresztyénüldözés, akkor Open Doors világindex 2023, amiről két cikkben is beszámoltunk Olvasóinknak. Az elmúlt években részleteztük a számos okot, hogy hol és milyen indokkal valósul meg a perzekúció. (Lejjebb megismételjük a 10 okot). Ehhez képest valóban meglepő, hogy a Bundestag egyik frakciójának (AfD) szószólója úgy állítja be jóhiszemű indoklását, mint ha monokauzális, egyokú és indokú lenne a ma tapasztalható keresztyénüldözés. Tájékozatlanság? Szándékosság? Nem találgatom, de nem véletlen, hogy az érvelés nagy vitát, majd elutasítást váltott ki január 27-án a német Bundestagban. A javaslat arra irányult, hogy legyen egy Nemzetközi Nap a Keresztyénüldözés Ellen, mégpedig február 15. Azért ez a dátum, mivel 2015-ben az Iszlám Állam feketeruhás kivégző osztaga a líbiai tengerparton – felvételeik szerint - 21 kopt keresztyént fejezett le, akik azóta az egyiptomi kopt egyház kanonizált szentjei közé tartoznak. A parlamenti előterjesztő a világméretű, alapvető emberi jogokat semmibe vevő keresztyénüldözés legújabb adatait is idézte, hivatkozással az Open Doors 2023. évi világindexére. Az előterjesztés még tovább is ment, hiszen az Európa Tanácsnak, sőt az ENSZ-nek is javasolta a keresztyénellenesség leküzdésére ezt a nemzetközi napot. A javaslatot végül elutasították.


Dr. Békefy Lajos

ÉRVEK – ELLENÉRVEK A BUNDESTAGBAN


A Bundestagban a Nemzetközi Nap a Keresztyénüldözés Ellen javaslat vitájára január 27-én, délután 15 órától került sor. Azon a napon, ami világszerte a Holocaust áldozatainak emléknapja. A Bundestagban 17:30-tól tartották a nemzetiszocializmus áldozatairól szóló megemlékezés óráját. Rozette Kats felszólalásában a diszkrimináció minden formájának elutasításáról, és a türelem – vallási, faji, politikai – vetületeinek a fontosságáról szólt a fenti javaslat vitája és elutasítása után. Engedtessék meg ennyi megjegyzés: jó 70 éve coram Deo működő keresztyén lelkiismeretemet, valamint politikai, vallási toleranciámat, türelmemet kifejezetten bántja ez a Bundestagban egy napon megtartott megnyilatkozás. Véletlen lenne, hogy az AfD ekkorra időzítette javaslatát?


A dolgok logikája szerint, ha az indítás nem szerencsés, legtöbb esetben a folytatás sem az. Így is történt. A vita során az SPD részéről Falko Droßmann így fogalmazott: „Ez a javaslat az AfD részéről csak a saját rasszizmusuk leplezésére szolgál”. E szavakban más előjellel, de legalább annyira elfogult érvelés volt ez, mint az előterjesztő párté. Droßmann még tovább ment, s az adatforrásként megjelölt Open Doors evangélikál szervezetet „több, mint kérdéses” adatközlőnek minősítette. Az AfD-nek címezve szavait, nekik meg ezt mondta: „Önök és fundamentalista kompániájuk az egyház ellen, a keresztyénség eszméi ellen, ennek a Háznak a többsége ellen és hazánk többsége véleménye ellen érvelnek”. S lett olyan felszólaló, aki kifejezetten az iszlám keresztyénség ellenességét hozta fel érvként a javaslat mellett. A minden jóérzést sarokba szorítani látszó kakofónia közben jótevő hangvétel volt Thomas Rachel felszólalása. A CDU/CSU parlamenti frakciójának egyházpolitikai szóvívőjeként rámutatott: más vallások követői is sok esetben szenvednek el diszkriminációt és üldöztetést a mai, egyre inkább intoleráns világban. Egyoldalú beállításnak nevezte az AfD javaslatát, ami csak az iszlám cselekmények alapján érvel, pedig a keresztyének ma – éppen az Open Doors jelentéséből is láthatóan – sokféle diszkriminációnak és üldözésnek vannak kitéve. Rachel utalt arra is, hogy a római katolikus egyház december 26-án, Szent István napon tartja megemlékezését az üldözött keresztyénekről, az evangélikus egyház pedig a húsvétot megelőző második passió vasárnapon, Reminiscere, megemlékezés vasárnapján tartja ugyanezt. Ilyenkor a két nagy felekezet keresztyénei imádkoznak üldözött testvéreikért. Miként újabban az Egyetemes Imahéten és az Allianz Világimahetén januárban. Peter Heidt FDP képviselő jogi érveléssel mutatott rá: „Éppen az emberi jogok védelmezőiként szükséges minden ember vallásszabadságáért fellépnünk, függetlenül attól, melyik valláshoz tartozik. A NEMEZTKÖZI NAP A KERESZTYÉNÜLDÖZÉS ELLEN bevezetése szűkítené ezt a kört, és sérti a vallási közösségek jogi egyenlőségéről vallott nézeteket. Mi több, ilyen nap bevezetése éppen mélyítené az ellentéteket és egymás ellen negatív indulatokat gerjesztene”. Végül a Bundestag többsége elvetette a javaslatot.


ÜLDÖZÖTT KERESZTYÉNEKÉRT ÉVTIZEDEK ÓTA MŰKÖDIK A VILÁGMÉRETŰ IMA ÉS A TILTAKOZÁS




Gyakorló, imádkozó keresztyének sokaságának lelki jóérzését, hitbeli meggyőződését is negatívan érintheti a Bundestagban fellángolt, majd időben kioltott vita tüze. Már csak azért is, mivel maga Jézus volt az, aki nem ilyen gondolkodást és vélekedést hagyott keresztyén tanítványaira, követőire. Ő a viszonosság és kölcsönösség normáját hagyta ránk: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak (Ján 15,20). Mindaz a mártírium a hitért, amit eleink közel két ezredéve elszenvedtek, nem követendő példa ugyan, de elkerülhetetlen keresztyén sors sajátosság. Luther is figyelmeztetett: Ha Jézussal ezt megtették, mi sem úszhatjuk meg áldozatok nélkül. „Véssük a fejünkbe: mindenféle üldözés, még a belső is, amit az ördög kavar a szívben, Krisztusért történik velünk” - írta.

S még valami. Messze megelőzve a Bundestagban felszólaló képviselőt, számos imakezdeményezés és tiltakozó akció volt, van és lesz. A testvéri szolidaritás akciói ezek, amelyek szívtől-szívig, imádkozó kéztől imádkozó kézig, templomtól-templomig, felekezettől-felekezetig hatnak és működnek. Ma már az internetet is bekapcsolva a protestálások gyors szervezése és tudatosítása céljából. A közelmúlt egyik legnagyobb ima- és tiltakozási győzelme az volt, amikor a Billy Graham Társaság, majd az Open Doors és más nemzetközi keresztyén szervezetek felhívására az iráni Ajatollah udvarához 3,1 millió twitter, facebook, email kérelem, tiltakozás érkezett Juszuf Nadarkhani iráni baptista prédikátor sok éves törvényi meghurcoltatás utáni halálos ítélete végrehajtásának a felfügesztéséért. És lássunk csodát! Az iráni legfőbb vallási méltóság és a törvény ura, az Ajatollah nem írta alá a kivégzés végrehajtásáról szóló utasítást, sőt, később Nadarkhanit felmentették minden vád alól. Az ő esete egy a pozitív győzelmek és példák közül. A keresztyén szervezetek 10 okot sorolnak fel az üldözés motívumaként: iszlám nyomás, vallási nacionalizmus (hinduknál és a buddhizmusban újabban, főként Indiában), etnikai ellenségeskedés és rivalizálás, egyes felekezetek protekcióval történő kivételezettsége, kommunista elnyomás, szekuláris türelmetlenség, diktátori paranoia, szervezett bűnözés, korrupció, digitális és titkosszolgálati erős kontroll.




Említeni kell feltétlenül, hogy például az Evangéliumi Allianz, az Egyházak Világtanácsa, a felekezeti világszövetségek, a Voice of the Martyrs, a kanadai IDOP (International Day of Prayer for the Persecuted Church = Nemzetközi Imanap az Üldözött Egyházért) és mások rendszeresen, rögzített dátummal (november 6 táján, a hó első vasárnapján) és alkalmilag, egy-egy súlyos és drámai esemény kapcsán spontán világima akciókat hirdetnek. Rég bebizonyosodott, hogy az évente egyszeri, rögzített alkalmak nem elég mobilisak, nem elég ütősek és lendületesek, olykor formálisak ahhoz, hogy valóban az égő ház oltásába kezdjenek. Az alkalmi és a spontán akciók Isten Lelke közösségében és a modern média eszközök felhasználásával sokkal nagyobb hatékonysággal működnek.

Jó látni, hogy a Bundestagban a Holocaust Emléknapján és az egyoldalúan megfogalmazott frakciószekcióból indított, keresztyénség védő javaslat vitája során jelen volt a józanság, az érvelési stílus mégoly sok vadhajtása közben is. Legfőképpen Berlinben, a Bundestagban 2023. január 27-én Isten Lelke is jelen volt. Jézus ígérete megvalósult: „eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra” (János 16,13).





14 views0 comments

Comentarios


bottom of page