top of page
  • paxpacisdr

MEGJELENT A CONFESSIO LEGÚJABB SZÁMA - SZÓL EGY KÉSZÜLŐ KÖNYVRŐL IS, AZ ÖRMÉNY NÉPÍRTÁS KAPCSÁN

MEGJELENT A CONFESSIO LEGÚJABB SZÁMA - SZÓL EGY KÉSZÜLŐ KÖNYVRŐL IS, AZ ÖRMÉNY NÉPÍRTÁS KAPCSÁN




Az örmények védőangyaláról, Johannes Lepsiusról és a népirtásról

  • Figyelő

  • Békefy Lajos

  • NÉPIRTÁS

  • 2023/1

  • FIGYELŐ - REFORMÁTUSOK SZÁRSZÓI KONFERENCIÁJA - 2021

  • LEPSIUS

  • ÖRMÉNYEK

  • BÉKEFY LAJOS (Részletek a készülő könyvből) „Elmondhatatlan, hogy mi történt és még mindig történik. A teljes kiirtás a cél – és minden a háborúhoz való jog leple alatt. Erről egyelőre nincs mit mondanom” – ezeket a sorokat 1915 augusztusában írta dr. Johannes Lepsius evangélikus misszionárius lelkész az oszmán birodalomból feleségének, Alice-nak.[1] Ki volt Lepsius, akit Franz Werfel nevezett el „az örmények védőangyalának”?[2] Mi vezetett az I. világháború leple alatt az örmény nép halálmenetéhez, legkevesebb 1,4 millió örmény kiirtásához – közel 110 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1915. április 24-én? Örményországban április 24. a népirtásról történő nemzeti megemlékezés hivatalos emléknapja.[3] Készül könyv is a 110. évfordulóra e sorok írójától. Ebből most néhány részletet megosztunk olvasóinkkal. Előbb azonban röviden dr. Johannes Lepsius lelkész Európa élő lelkiismereteként végzett páratlan szolgálatáról, illetve életéről. [1] Lepsius an Alice Lepsius, Anfang August 1915, Lepius-Archiv Potsdam, in: Rolf hosfeld, Johannes Lepsius als Historiker, Vortrag im Potsdam Museum, 10. Juli 2014. 9. o. - http://www.lepsiushaus-potsdam.de/uploads/images/Publikationen/Lepsius%20als%20Historiker%20End.pdf [2] Franz Werfel: Die vierzig Tage des Musa Dagh. Frankfurt am Main 1988. 120.o. Werfel megjegyzi: Lepsiusnak „az volt földi rendeltetése”, hogy „Schutzengel der Armenier” legyen. [3] Érdekesség, hogy már 1988-ban, szovjet Örményországban április 24-ét az emlékezés hivatalos napjává nyilvánították. Ma hivatalosan így nevezik: Az Örmény Genocídium Emléknapja (Mets Yegherrni zoher hishataki or az örmény eredeti írásmód latin átirata). In: https://en.wikipedia.org/wiki/Armenian_Genocide_Remembrance_Day

  • Főoldal

  • 2023/1

  • Meditáció

  • Téma

  • Évszázadok fényei

  • Tanúság

  • Szépmívesség

  • Figyelő

Confessio 2023/1

  • Tartalomjegyzék

  • 2023/1

Negyvenhetedik évfolyam, első szám Áldásokban gazdag Húsvétot kíván Olvasóinak a Confessio Szerkesztősége Tartalomjegyzék: MEDITÁCIÓ Apostagi Zoltán: A kérdés üzenete TÉMA: Református segítség Kárpátaljának, Ukrajnának Krausz Tamás: Tézisek az orosz-ukrán háború „értelméről” Katona Viktória: A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány menekülteket segítő tevékenységéről és kárpátaljai segítségnyújtásáról Feke György – Hegedűs Márk: Isteni navigáció: „Az elmúlt évben 115-ször léptem át a határt”. Beszélgetés Pál Sándor református presbiterrel Hegedűs Márk: Helyzetjelentés Kárpátaljáról. Beszélgetés Nagy Bélával, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzőjével Huszár Pál: Egymás terhét hordozzátok! ÉVSZÁZADOK FÉNYEI Balog Zoltán: 200 éves nemzeti imádságunk, a Himnusz F. Nagy Sarolta: 375 éve hunyt el I. Rákóczi György, a „bibliás őrálló fejedelem” TANÚSÁG Karasszon István: Ernst Jenni (1927–2022) Arday Géza: Elment Koncsol László (1936–2023) Karasszon István: Medyesy M. László (1940–2022) SZÉPMÍVESSÉG Zsirai László: Tendencia (vers) B. Mihály Csilla: Március rügyei (vers) Petrőczi Éva: Bárdnői pillanat (vers) Aniszi Kálmán: Az igazság bajnokai voltak. Péter Miklós és társai börtönversei Arday Géza: Vatai László az egyéniség életéről Bodoky Richárd: A Grazban élő Biberauer Michael és Theodor találkozása Petőfi Sándor verseivel 1847-ben Sajtos Orsolya: Böjti szél (vers) Saitos Lajos: Szegek (vers) – Szerkesztőségi búcsú a költőtől FIGYELŐ Békefy Lajos: Az örmények védőangyaláról, Johannes Lepsiusról és a népirtásról Kovács Enikő Hajnalka: Egyéni panaszénekek a Zsoltárok könyvében Képzőművészet Békési Sándor: A lélek lángoló lendülete. El Greco-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Petőfi 200 – mozgó buszos kiállítás Gimesi Zsuzsa: Átröpülök hosszában hazámon… Színház Aniszi Kálmán: Lezsák Sándor, Nyolcvan vödör levegő Feke György: Petőfi-bicentenárium Európa kulturális fővárosában. Fizikai színháztól a befejezetlen drámáig Újévi koncert a Zeneakadémián Gimesi Zsuzsa: Ünnepi nyitány – és a két Dohnányi Dokumentum-játékfilm Trianonról Szücs Péter: Vagonlakók lettek. Béke – A nemzetek felett Filmmúzeum a Duna TV-n Csohány János: Királyok királya Tárca Szalay László Pál: Ki mit bír? (és hogyan…) Könyvszemle Seffer Valentina: Francis Schaeffer, Művészet és Biblia Békefy Lajos: A konstruktív teológiáról és az egyénivé formálódásról – Grau, Marion, and Jason Wyman (Eds.) What is Constructive Theology? Histories, Methodologies, and Perspectives Apostagi Zoltán: Missziológia, mindenkinek. Michael W. Goheen: Keresztyén misszió ma Karasszon István: Bibliatudomány – merre tartasz? Jörg Jeremias, Habakuk A Kálvin Kiadó ajánlója Farkas József: A világ tele van Istennel. Három evangelizáció Lábadi Károly: Hercegszöllős és zsinata Kókai-Nagy Viktor: Karizmatikus gyülekezetvezetés az újszövetség korában. Próféták a páli gyülekezetekben http://confessio.reformatus.hu/20231 http://confessio.reformatus.hu/v/1000/ Confessio Szerkesztősége 1146 Budapest, Abonyi u. 21. tel.: 061/343 7878 e-mail: confessio@reformatus.hu http://confessio.reformatus.hu/ https://www.facebook.com/confessio.folyoirat/ Főtiszteletű Dr. Békefy Lajos református teológus, közíró a MRE DC Irodalmi Szekciójának egykori elnöke Főtiszteletű Professzor Úr! Kedves Lajos Bátyám! A Confessio szerkesztősége nevében ezúton is köszönöm Johannes Lepsiusról írt tanulmányát és A konstruktív teológiáról c. könyv ismertetését. Örömmel tájékoztatom, hogy folyóiratunk ez évi 1. számában adtuk közre midkét írását. Lapunk 27-én érkezik a Kiadóba, az online változat azonban már olvasható a református honlapon. Isten áldását kívánva Professzor Úr életére és szolgálatára, áldott böjti időszakot és Húsvétot kívánva, nagyrabecsüléssel és testvéri köszöntéssel: Csoma Áron felelős szerkesztő

10 views0 comments

Comments


bottom of page