top of page
  • paxpacisdr

Mekkora békepotenciál van a világvallásokban?

Mekkora békepotenciál van a világvallásokban? Békevágy-békeima-béketett-konfliktuskezelés Írta: Dr. Békefy Lajos - 2023.03.15.


Illusztráció: Pixabay.com Erre egyetlen szóval lehet válaszolni: rengeteg vagy hatalmas. Minden vallásban előfordult erőszakos megnyilatkozás ellenére is felmérhetetlenül nagy békepotenciál rejtőzik a vallásos, hívő lelkek mélyén. Évezredekkel mérhető. Kultúraalkotó erőként, de egyéni életboldogítások milliárdjaival mérve is. A kérdések kérdése ez: Mennyire tudják a vallások, a hívő emberek közösségi hatóerővé, konfliktusszabályozó módszerré tenni vallásuk, hitük biztosította személyes békességüket? Természetesen a békepotenciált nem lehet súlymértékkel vagy egyéb kalkulussal mérni. Talán csak két fogalom jelölheti mértéküket. A bis dat, qui cito dat – kétszer ad, aki gyorsan ad, latin mondás értelmében a gyorsasággal. Illetve a reménnyel, mert a békének, mint az imának, az utolsó pillanatig van esélye. Gyorsaság és remény. Hogyan kínálják ezeket a vallások? Most erre keressük a választ az egyre veszedelmesebbé váló háborús konfliktus, meg a reménység szerint a közeljövőben a három világvallás bölcsőjében, Jeruzsálemben megvalósuló jelentős találkozó okán is, Ferenc pápa és Kirill, minden oroszok ortodox pátriárkája között. Az olykor gyors és felületes híradások közben kissé mélyebbre megyünk. Tudva azt is, hogy leginkább csak kérdéseket vetünk fel. Megfontolásra közreadható, de sokmilliárdos jó és jobbító emberi-vallási, hitbeli tapasztalat alapján. Kipróbált, járható ösvényeket mutatunk be. De a jelen helyzetben ez is válhat olykor Isten kegyelméből eléggé is… *** Világvallások, statisztika és elhelyezkedés Az alábbi világtérkép szerint 2022-ben a keresztények száma 2,2 milliárd, a világ népességének 31,5%-a. Muszlimok száma 1,6 milliárd, a világ népességének 23,2%-a. Hinduk száma 1 milliárd (15,0%), buddhistáké 500 millió (7,1%), zsidóké 14 millió (0,2%), őslakos vallásoké 400 millió (5,9%), egyéb vallásoké 58 millió (0,8%). Nem vallásosak száma 1,1 milliárd (16,3%). Tehát az emberiségnek mintegy 83,7%-a valamilyen vallást, hitet követ, amelyek szinte kizárólag békepárti, béketeremtő entitások, valóságok.




*** A vallások különböző típusai A történelem során minden égkör népe kialakította a maga vallási kultúráját. Ezért van sok vallás. Meg azért is, mert „az ember gyógyíthatatlanul vallásos” (Berdjajev). Mintha minden nép emlékezetében ott szunnyadna a kollektív emlékezet tudatalattijában közös emlékkép arról, hogy Istennél volt otthona, mielőtt otthont teremtett a földön. (Másik írásban foglalkozunk majd a keresztyén teológiai vallásfelfogással is). A vallástörténet azt is bizonyítja, hogy minden vallás annyira hatékony és eredményes, amennyiben tagjai következetesen igyekeznek és tudják is megvalósítani tanításaikat, akár intézményekbe testesítve is azokat. Leszögezhetjük: igazából egyik világvallás sem a háború, a békétlenség hirdetője. Gyakorlatukban mégis, kivétel nélkül, vannak erőszakos, háborús cselekmények, időszakok, mások üldözése hitük, meggyőződésük miatt. Mint mindenre, a vallásokra is érvényes: …Az a véres Isten nincsenKard ha csörren, vér ha csobban, csak az ember vétkes abban (Babits M.). Mégis honnan a pokoli fénytörés? Hogy adott helyzetben még a vallások hívei is olykor félretesznek minden elvet, szent meggyőződést, tanítást és átfordulnak önmaguk ellentétébe? Vallásháborúk milliós áldozatserege, megáldott gyilkos fegyverek kísérik az emberiség történetét. Az emberiség soha nem fogja tudni elérni az örök béke (Kant), de még a tartós béke állapotát sem? Vagy Hans Küngnek van igaza: ha nincs az emberekben béke, akkor a vallások között sem. S amíg nem lesz a vallások között béke, a népek, nemzetek között sem lesz béke. Mennyire Isten-függő a világbéke? Mit kellene érte még többet tenni? A világvallások békemodelljeiben, tanításaiban, életgyakorlatában rejlő tényleges békepotenciált tekintjük át néhány mozaikban, a világvallások idő lineárisán követve őket. A legrégibb két ősi világvallás közül a leginkább béke vallásának mondott buddhizmussal foglalkozunk most. A következő csoportot a könyves vallások jelentik: a zsidóság, a keresztyénség. A harmadik csoportban a béke és háborúpotenciál viszonyát vizsgáljuk meg a hinduizmusban és az iszlámban. *** Buddhizmus – utak a szenvtelenség és a belső béke felé A fenti világtérképen is jól látható, hogy két ága van a buddhizmusnak: a mahayana (kerekített számmal 335 millió) és a theravada (185,5 millió) ág. Összesen 520 és fél millió követővel. Érdekes, hogy az ortodox világ lelki feje, a konstantinápolyi pátriárka, Bartholomeus ezt nyilatkozta: „a buddhizmus alapvetően békeszerető, szinte már ultrapacifista vallás”. Ezt a túlidealizált képet az is segített kialakítani, hogy a vallási tanítások elfogadása térítette békés jó útra Asoka császárt (Kr. e. 247-233), aki „megtérése” előtt irtózatosan vérengző hadvezér volt. Tehát már közel 2500 éve megmutatkozott e vallási irány békepotenciálja, meg az, hogy minden külső béke előfeltétele a belső ember megváltozása. De mi az erőszak, a háború, a békétlenség oka e vallás szerint? A viszály és a háború oka Buddha szerint ez a három alapvétek: a kapzsiság, a gyűlölet és az elvakultság (Madhupindika Sutta szerint). Az agresszív magatartás oka a beteges tudatállapottal függ össze, ami aztán e vétkek alapján a gondolkodásban, a beszédben és a cselekedetekben jut érvényre, s lesz közösségrombolóvá. Az így elszabaduló militarista indulati erők tényleges háborúsághoz és sok ember halálához vezethetnek. Aztán a támadó fél a jövőben lesz céltáblája másoknak. Különösen súlyos vétek, ha az agresszor fegyvertelen és békés ellenfélre támad. Aki békét akar magában és maga körül, annak más utat kell járnia. Főként a szerzeteseknek és laikusoknak is első helyen teszi kötelességévé az első szent parancsolatuk mindennemű élet megsértésének vagy megsemmisítésének a kerülését. Etikai tanításukban nemcsak az a cél, hogy bizonyos rossz attitűdöket kerüljenek Buddha követői, hanem hogy eljussanak a korábbi vágyak, kívánságok, negatív késztetések teljes kioltása állapotára. Ehhez imádság, lelki tréning útján jutnak el. A tibeti láma, Geshe Thubten Ngawang (1932–2003) szerint a szenvedélyek kioltása a bölcsesség ösvényén járással, napi gyakorlással érhető el. Az egyén felelőssége, hogy önmagában és a környezetében megteremtse a tartós és mindenre kiterjedő békességet. Minden tehát az egyénben fordul meg, őrajta múlik. Minél tökéletesebb valaki a sötét ösztönök és vágyak kioltásában, annál nagyobb és tartósabb béke veszi körül. A szív minősége lesz a környezet minőségének a feltétele és mértéke. A mindennapi gyakorlás ösvényén lehet lejutni a helyes szemlélet, önértékelés után a helyes döntésig, hogy senkiben semmiféle kárt ne tegyen a Buddha-követő. Ez aztán életvezetéssé lesz, melyben a fegyverkezés – a fizikai és verbális – tilalma is megvalósul. A helyes törekvés állapotában az értelem vigyázó feladatot tölt be az indulatok felett, és a szenvtelenségre segít. Majd a gyűlölet kioltása követi ezt, aminek nyomában megszületik a szeretetteljes barátság, együttérzés. A személyes békességre, szenvtelenségre, a megtisztult szívre és értelemre épül aztán újabban a buddhizmus szociális elkötelezettsége, a személyes béketett. Kialakulnak a békemenetek, a békeépítés projektjei, például Kambodzsában, ahol az „igazság meneteivel” hívják fel a figyelmet a megbékélés egyéni és társadalmi szükségességére és lehetőségeire. Szemináriumokat szerveznek a világ különféle krízisövezeteiben az erőszakmentes életmódról. Így vezet el a belső ember ápolása a szociálisan elkötelezett buddhizmushoz, az elnyomó rendszerek elleni békés ellenálláshoz, el egészen a „degenerált politikusokkal” (Fr. Usarski) szemben megfogalmazott többdimenziós társadalomkritikához például Sri Lankán, ahol A. T. Ariyaratne tanításai valóságos közéleti programmá váltak. Azt az általánosítható tanulságot és igazságot is levonhatjuk az utóbbi példákból, hogy annyit ér egy világvallás, amennyi pozitív hatást képes környezetére, hazájára, népére gyakorolni. Ehhez pedig a belső látásmód, az indulati létezés átformálása a békesség, megbékélés felé a kulcs a buddhizmusban. Hiszen belső békesség nélkül nincs külső sem. Ez olyan egyetemes érvényű igazság, ami a keresztyénségben is központi jelentőségű. A Béke Fejedelme, Jézus Krisztus ezért a békességért jött a földre és támadott fel… (Dr. Békefy Lajos)



1 view0 comments

Comentarios


bottom of page